Születésnapi panaszka
Nem tudok megbékélni az idő múlásával,
A túl sok - itt fáj, ott fáj-jal - testnek kopásával.
Mind a három lábam beteg, ... alig bírok állni,
Így bizony nem is lehetne jányok után járni.
Két kezem valahogy tud még árukat cipelni,
Vagy ha kicsi Lilum hagyja magát megölelni.
Füleim szervízbe vittem, s azt mondta a doktor:
Egyre távolabb kerülök a kedves hangoktól.
A hajam is fogy csak egyre, folyton-folyvást hullik,
Éveimnek száma megnő ... az élet elmúlik.
Elgurul ötvenhat évem, mint labda a földön,
Ki tudja azt, még mennyi lesz, amit még itt töltök?!
Én istenem! Ha meghalok, végy el szépen csendben,
Ne hagyd, hogy párom értem sokáig szenvedjen!
(2015. Szept. 5..)
