Irodalmi sarok
ugrás a lényegre   ugrás a hírekre
Irodalmi sarok ( A vakok és gyengénlátók alkotásaiból )

Menü

Sztakó Krisztina


Tavaszi virágok

Tavasszal nyílnak a virágok a mezőn
S szívemben is tavaszi kikelet lőn.
A nap ragyogón süt fenn az ég tetejében,
A sok virág ott pompáz mind a réten.
Kecsesen állnak, egymást érik szirmaik,
S közülük egyet-egyet a szerelmes leszakít.
De nem fogynak el soha sem,
Mint ahogy nem múlik szerelmem.
Ahogy évről-évre fújdogál a réti szellő,
Úgy évről-évre új és új virág nő.
A virág, melyet évente neked adhatok,
Az mindig ugyanaz, csak megújulva kapod.
De az, aki minden évben letépi,
Az marad, az nem fog megváltozni.

(Szakmár, 96. 08. 26. hétfő)

doboz alja
oldal alja