Újra tél
Újra fehér már a határ,
A sok csizma ropogva jár,
Hó pihen az ágakon
És én újra fázhatom!
Tavasszal ha minden olvad,
Lesz majd dolga a folyóknak,
Elvinni a sok vizet,
Ebből Zöldár is lehet.
Háztetőkről hófüggönyként
Zuhan le az olvadt hó,
Bentről nézve csodás látvány,
De nyakadba nem túl jó!
Bárcsak jönne már a tavasz
Sütne a Nap újra,
Nem kéne reszketve fázni,
Nagykabátba bújva!
Madárdalos reggelekre
Ébredhetnénk végre
Ettől boldogság költözne,
Mindenki szívébe.
