Bemutatkozás
A költészet nem tömegcikk, de egy ismerősöm
azt mondta: ha tízen elolvassák, már megérte - és én
ehhez tariva magam, írok.
Dévaványán születtem 1966. október 1 jén, itt
jártam az általános iskolát, majd Kisújszállásra
mentem, ahol elvégeztem a közgazdasági
szakközépiskolát. A közgazdász pálya rövidre
sikerült - költő lettem.
1988. őszén kezdtem verseket faragni,, két évet
vártam az első megjelenésre, de aztán elindult a
szekér, és jöttek a kötetek: Fénytelen csillag, 1991;
Lángoszlop, 1992; Fénysorok, 1994; Pályám
margójára, 1995; Arcok, emberek, 1997. Közben
begyűjtöttem néhány pályadíjat, megjelentem egy-
két antológiában, és kiadatlan műveim bemutatására
több alkalommal kiállítást szerveztem.
Eddigi pályafutásomat szép nagy szakmai csend
kísérte - mindig csak vállveregetésig jutottam, de
hát hallgassanak csak, én nem hallgatok.
Vad Zsigmond
BÉKÉSCSABA, 1998.
Művek
VERSEIM
Anyám örök arca (vers)
Dőljenek a sötétség falai! (vers)
Emléksorok (vers)
Ha a május ... (vers)
Hallgat a zongora (vers)
Kanizsai visszatekintés (vers)
Karácsony van (vers)
Karácsonyi dal (vers)
Május első vasárnapja (vers)
Őszi vers (vers)
Szeptemberi vers (vers)
Szolnok után (vers)
Visszatekintés márciusra (vers)
Könyveim
FÁTUM (verses kötet)
Pályám margojára (verses kötet)
SZONETTEK, AKROSZTICHONOK ÉS MÁSOK (verses kötet)
