Virágok várnak...
Lillának.
Petúniák várnak, kedves,
Hogy látogassanak,
Szívükben pompás szirmok,
Hogy omolhassanak
Oda, hol el-nem nyugvó
Szép szellemed vár,
Mert téged idéz a táj:
Kaposvár, hol nemrég bolyongtunk:
A te neved mondja,
Erre volt, erre volt
Jó Vitéznek gondja...
- Mondják, mennyit járt ott
S ragozta nevedet...
Feledhetetlen név,
Szeretünk tégedet!
S tégedet megőrzünk,
Hiába a párkák
Szörnyű ollójukkal
Fonalad elvágták;
Átkát szívnek őrzi
Minden élő lélek,
Te is, mintha élnél,
- Emlegetünk téged!
Érted petúniák
Repülni tanulnak,
Szirmaikkal szólnak:
- Ugye, te még itt vagy?
Maradj velünk drága,
Kedves költő-lányka:
Neved a szívünkbe
Örökre bezárva!
