Vonzások-ellentételek
Por barna imádság
Föld
Őszén
Fekete hajzat
Csatnak tűzöm a
Föld hajába
Szalagnak
Szavaid és
Itt melengetem
Akára
Kotlós a szárnya alját
A szívemben
Engem
Te hívsz már
Csak hegyednek
Lehetek völgyed
S én tebenned üdvözülhetem
Azt a szerelmet
Amit most érzek
Amikor semmit
Bent is égnek a lámpák
Bár éjszaka van
De kivilágítom magamat
Kitűzdelem csillagokkal
Láss de ne érints
A fenyves fekete jajszó
És borókabogyókon litániáz
A láz
Ami cserepezi ajkam
Ruha sincs rajtam
Kicsinyke víz-ruhám majd
Fölcserélem föld-ruhára
Látod-e árva vagyok magamtól
Árva a bennem-rejlő hangzavartól
Attól, hogy csend van egészen
Rétem koszorúba nő
Kivirágzik
Világtalan csík a könnyem
Könnyen veszem hogy
Nem sajnálom magam
Pedig jajgatni illene értem
Jajgatni legalább magamért
De ki vagyok én
Miféle szél nemzett
Milyen bokor hozott világra
Hogy árvaságomtól szinte
Már nem vagyok árva
Kezet rázok mindenkivel
A semmivel rázok kezet
Cédrusfa nő bennem naponta
Cédrus a homlokom megett
Ereimből cérnát sodrok
Kis lelkemmel vitorlázom
Mindenkivel kezet fogok
Vagy csak a portörlőt rázom
Ázom s egy nép
Fájása bennem
Címertelen a világ is
- - Van-hazában bújdokolok
- Nincs egem a szarkaláb is
- Ma már tudom amit soha
- Csillagtalan éjszakákon
- Vergődtem hogy segíts haza
- Isten Lucifer vagy Charon
- Mindenáron hazaérni
- Vagy legalább ezt remélni
- Van hazában nincs hazában
- Mint a bűnözők megtérni
- Inget cserélni végtelennel ahogyan semmi lesz az ember
