Álmok útján
Álmok útján jár a szívem,
Csillagok közt ébredek,
Körülöttem a kerek hold,
Álmos szemmel ténfereg.
Felhő paplan alól nézi,
A sötétlő földet,
Nem világít csillám fénye,
Erdőket-mezőket.
Álmom mégis nyugodt-békés,
A sötétlő éjben,
Édesanyám halk sóhajjal,
Üzent máma nékem.
Ne felejtsem ígéretét,
Míg élek ő itt marad,
E tudattól lett ma édes,
Nekem minden pillanat.
Hisz ölelése rég hiányzik,
Mosolya már megfakult,
Jó érzés hogy így üzen,
Vihet hozzá még egy út.
Álmok távoli ködéből,
Hallhatom a hangját,
Emlékekből mosolyogva,
Láthatom az arcát.
Mesélhetek vidám szívvel,
A két unokának,
Akik arcán érzem én,
Létét a mamának.
Pár vonás egy anyajegy,
Kis kezük formája,
Emlékeztet mindörökké,
Az elvesztett mamára.
