Karácsony

Napra nap jön, éjre éj,
s a jelenben száz veszély
a hideg ablakon les
és szeretetre éhes
a mindig örök ember,
de beszélni mégsem mer!

Fenn ragyog a csillagfény,
mint csillogó száz remény
vacog a fehér hóban
és nem hisz már a jóban.
Utolsót reccsen az ág
és megfagyott a világ.

 

Az ezredév didereg,
s a zúzmara lepereg
az ágról, s avarba hull
az álom és megfakul
a fényes csillag képe,
mert ő a múlt reménye!