Nem félek én...
Megfoglak és felkaplak,
Elszaladunk messze,
Hogy a lelked az én szívem,
Magába rejthesse.
Átölellek, megvédelek,
Minden gondtól bajtól,
Az üvöltő néma csendtől,
Az összes bántó zajtól.
A nyugalmat teszem csendben,
Apró lábaid elé,
Hogy más dolgod ne is legyen,
Csak lépkedj álmaid felé.
És ha végül mind elérted,
Az én szívem csak mosolyog,
Tudom ez lesz hála helyett,
Amit tőled kaphatok.
