Vágta
Hóka lóvam sörényébe,
Bele-bele kap a szél,
Felpattanok a hátára,
„Vigyél, hová szeretnél!"
Bújjunk erdőn, járjunk mezőn,
Fedezzünk fel réteket,
Hegyek ormát, völgyek mélyét,
Érjük el a kék eget.
Szaladjunk át sok határon,
Csupa ismeretlen tájon,
Halljunk új szót, dallamot,
Mindent, mit tapasztalok.
Had érezzem illataik,
Ízleljek más ízeket,
Had tudjam meg hogyan élnek,
Szeretnek az emberek.
Had lépjek földük porában,
Ismerjem meg múltjukat,
Örömüket, fájdalmukat,
Mit szívük csak megmutat.
Had csodáljam patakjaik,
Fáik formás levelét,
Mindazt amit csodájukként,
Nekem feltármajd az ég.
Ismerjem meg szokásaik, Tárjam ki a szívüket,
Amíg lovam, hóka lovam,
Hátán velem elüget.
